Két területen szállhat el a hiány, az egyik a beruházások köre, a másik az európai uniós projektek megelőlegezése - mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Jean-Claude Juncker a szerdai évértékelő beszédében olyan meredeket talált mondani, hogy "magyarázkodási pályára" került. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis nagy lelkesedésében nem csupán az egész unióra kiterjedő valutaövezetet vizionált, de már 2019-re megálmodta a teljes egységet. A beszéd ezen részét erős megütközés fogadta az eurót használó fejlett országoktól, amire ma például Juncker stábja elküldte a nem-eurózóna tagországok konvergenciájának helyzetét.
Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.
Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Olyan titkos volt a projekt, hogy az első képek is csak egy hónapja láttak napvilágot.
Kivonul az izraeli hadsereg.
A munkavállalók díjazása nem változik.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
